Keresés

2017. május 12.

European steel day 2017

EUROPEAN STEEL DAY 2017

A digital, low-carbon future for steel?

 

Az Európai Acélipari Szövetség (EUROFER) szervezésében május 10-én került megrendezésre Brüsszel egyik legimpozánsabb rendezvényközpontjában, a ConcertNoble-ban a 2017-es Európai Acélipari Nap. Az évente megrendezésre kerülő esemény idei témája az alacsony CO2 kibocsátású digitális acélipar köré összpontosult. Az acélipar, kormányzati szervek, kutatóintézetek és a magánszektor több, mint 300 megjelent képviselője hallhatott arról, hogy mit tesz a szektor a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében az acélgyártás területén és a modern nagyszilárdságú acélminőségek kifejlesztése által az acélfelhasználáson keresztül. A résztvevők arról is információt szerezhettek, hogy az iparág hogyan fejleszt új megoldásokat a digitalizáció és az ipar 4.0 bevezetésével.

 

Az Eurofer igazgatójának Axel Eggert úrnak és elnökének Geert van Poelvoorde úrnak a  köszöntője és bevezetője után a résztvevők a belső piacért és iparért felelős lengyel EU-biztos asszony Elizabeta Bienkowska vitaindító beszédét hallgathatták meg, közvetlenül Jean-Claude Juncker úr, az Európai Bizottság elnökének a konferencia résztvevőihez intézett videóüzenete után.

 

Az Eurofer elnöke Geert van Poelvoorde úr bevezetőjében felhívta az európai döntéshozók figyelmét arra, hogy az európai acélipar jövőjét fenyegető kihívásokra gyorsabb és hatékonyabb válaszokat kell adni. Ezek a kihívások elsősorban a kínai acéldömping és az EU ETS (CO2 kvóta kereskedelmi rendszer) által az európai acélgyártók versenyképességének veszélyeztetése.

 

Jean-Claude Juncker úr videóüzenetében emlékeztetett személyes érintettségére, miszerint édesapja acélipari munkás volt, akinek egykori munkáltatója a környék legnagyobb munkaadója, a régió kulturális és tudományos központja volt. Elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy a mai acélipar már nem az, amivel gyermekként az elmúlt század közepén találkozott. A mai európai acélipar zöldebb, energiahatékonyabb, innováció tekintetében vezető szerepet tölt be a világon, de ettől függetlenül komoly kihívásokkal néz szembe. Juncker úr biztosította a szektor érintettjeit arról, hogy az EU továbbra is kiáll az európai acélipar mellett, megvédi és támogatja azt azokkal szemben, akik nem a tisztességes piaci magatartás és a piacgazdaság szabályai szerint játszanak, hatékony piacvédelmi és antidömping intézkedésekkel.

Elizabeta Bienkowska biztos asszony a konferencia fő szónokaként biztosította a jelenlévőket arról, hogy továbbra is képviselni fogja a szektor érdekeit az Európai Bizottságban. Elmondta, hogy az európai acélipar stratégiai fontosságú, az európai ipar fejlődésének gerincét adja. Nem felejtette  el megemlíteni ő sem, hogy Lengyelország acélipari központjából, a dél-lengyelországi Felső-Sziléziából származik, így személyes kapcsolat fűzi a szektorhoz.

 

Az utolsó plenáris prezentáció előadója az Eurofer energetikai- és klímaváltozás ügyi szakértője Jean Theo Ghenda volt. Előadásában számos kutatási és már ipari kísérleti fázisban lévő módszert mutatott a CO2 kibocsátás csökkentésére. Ilyenek például a nagyolvasztói koksz szilárd biomasszával történő helyettesítése vagy megújuló energiaforrásból származó elektromos áram segítségével hidrogén előállítása, melyet aztán karbon alapú tüzelőanyagok kiváltására használhatunk. Fontos kutatási irány a témában továbbá az ún. CCU (Carbon Capture and Usage) technológia, amely a keletkező CO2 begyűjtésén és vegyipari alapanyagként történő felhasználásán alapul.

A konferencia hátralévő részét képező két panelbeszélgetésen meghatározó európai acélgyártók felsővezetői, vezető kutatók és EU-s szakpolitikusok cseréltek eszmét egyrészt az acélipari COkibocsájtás csökkentésének szükségességéről, illetve a szektor digitalizációjának fontosságáról. A politikusok véleménye szerint az ágazat el van késve a klímavédelmi intézkedésekkel, míg a vállalatok képviselői az EU ETS rendszer hatékonyságát kifogásolták. Axel Eggert úr az Eurofer igazgatójának ekkor már a közönség soraiból intézett kérdésével zárult az első panelbeszélgetés, mely szerint mi történne az európai energiaiparral, ha az acélipar teljesen átállna a hidrogén alapú technológiákra, tudva pl. hogy Németországban a teljes villamosenergia felhasználás kb. 30%-át az acélgyárak adják.

 

A második panelbeszélgetés az acélipari digitalizációról és a 4. ipari forradalomként emlegetett ipar 4.0-ról szólt. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a digitalizáció az innováció alapja, továbbá abban, hogy az acélipar digitalizáltsága jelenleg is messze meghaladja egyéb alapanyag gyártó szektorok digitális fejlettségi szintjét. Az elhangzottak alapján a digitalizáció fokozása tekintetében a legnehezebb feladat, hogy Európában működő gyárak informatikai rendszereit kell fejleszteni, Kínával ellentétben például, ahol zöldmezős beruházások informatikai rendszereinek a kidolgozása határozottan könnyebb feladat. A résztvevők szerint komoly nehézség az idősebb korosztály számára az átállás a digitális rendszerek használatára, illetve további problémát jelent az anyagi források felkutatása a digitalizáció és az ipar 4.0 számára, miután az európai gyártók komoly nehézségekkel néznek szembe (pl. Kínai dömping, EU ETS, stb.). Fenti nehézségektől függetlenül a résztvevők többek között egyetértettek abban is, hogy az ipar 4.0 megoldásainak felhasználása a versenyképesség fokozásához elengedhetetlen. Ezekkel az új informatikai megoldásokkal a termék minősége javítható, a döntéshozatal megalapozottabban és gyorsabban hajtható végre, a logisztikai folyamatok és a készletgazdálkodás racionalizálható.