Keresés

2018. február 26.

Az EUROFER álláspontja az USA S232 nemzetbiztonsági vizsgálatáról

fotó: http://www.washingtonexaminer.com

 

Előzmények

2018. február 16-án az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma nyilvánosságra hozta az elnöknek szóló S232 számú jelentését. A jelentés megállapította, hogy az acélimport "veszélyezteti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát", és javasolta, hogy az elnök szabályozza az acél behozatalt e veszély orvoslására. Három alternatív mechanizmust javasol erre:

  1. Globális kvóta: "Határozza meg az összes behozott acéltermékre vonatkozó kvótát a 2017-es importszint 63% -án, országonként és acéltermékként".
  2. Globális vámtarifa: "Minden behozott acéltermékre alkalmazni kell a 24% -os vámtételt, a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok kivételével".
  3. Egyes országokra vonatkozó tarifák: "Az 53% -os vámtételt alkalmazza Brazíliából, Dél-Koreából, Oroszországból, Törökországból, Indiából, Vietnamból, Kínából, Thaiföldről, Dél-Afrikából, Egyiptomból, Malajziából és Costa Rica-ból származó importált acéltermékekre vonatkozóan, ezen országok bármely acéltermékeire alkalmazandó, a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok kivételével. Az összes többi ország a 2017-es importszint 100% -ára korlátozódna.

Mindegyik alternatívának ugyanaz a célja: csökkenteni az amerikai acél behozatalt legalább 13 millió tonnával, a 2017. évi 36 millió tonnáról, hogy segítsen az amerikai acélgyártók termelésének és kapacitáskihasználtságának 80% -ig történő növelésében. Trump elnöknek április 11-ig döntenie kell, hogy milyen intézkedéseket foganatosít.

 

Az alternatív behozatali intézkedések hatásvizsgálata

Először is, az EU-nak az USA-ba irányuló acélipari exportja 2017-ben 4,9 millió tonna (5,6 milliárd euró) volt. Ezt az exportot sújtanák, ha a globális kvóta (a 2017-es importszint 63% -a) vagy a globális vámtarifa (24%) lenne alkalmazva. Az uniós export volumenének jelentős csökkenése igen problematikus lenne a gyártók számára, mivel az alternatív exportpiacok keresése a gyártósorok mérsékelt kihasználtságát okozva alacsonyabb termelési szintet, és a költségek megugrását vonja maga után. A 24% -os vámtarifa korlátozná az EU exportját, mivel az iparági árrés miatt a többletköltséget nem lehet felvállalni.

Másodszor, a nagyobb globális felesleges kapacitással járó negatív következmények miatt mind a három alternatív intézkedés mindegyike legalább 13 millió tonnával csökkenti az USA-ba irányuló behozatalt, és azonnali hatást gyakorolna a nagyobb nyitott piacokra, nevezetesen az EU-ra is. A teljes termékkörre kiterjedő uniós acélipari import - a több uniós kereskedelmi védelmi intézkedés ellenére (amelyek többsége a Kínából származó dömpinget célozza meg) nagyon magas maradt - 40 millió tonna volt 2017-ben. A legfrissebb import adatok 2018 januárjában jelentős 22%-os növekedést mutatnak a lapos- és hosszú acéltermékek esetében, Oroszország, Törökország, India, Dél-Korea, Vietnam, Fehéroroszország és Ukrajna aktív exportja miatt. A kínai acél import csúcsán az európai acélárat (2015. negyedik negyedév) tönkretéve az EU-ban a lapos és hosszú termék behozatal 1,3 millió tonna volt havonta, Kínát kivéve (0,7 millió tonna havonta). Az idei év januárjában az EU-ba e termékek behozatala jóval magasabb 2,3 millió tonna, Kína kivételével (0,2 millió tonna). Bármilyen jelentős behozatali hullám ismét megingatja az európai acélpiacot, amely csak most állt rá egy fenntartható növekedési pályára. A kereskedelem ilyen fajta eltérítése töri meg az elmúlt hónapokban tapasztalható fellendülést.

1. ábra Az EU acél importja (lapos és hosszú termékek)

 

Az EUROFER véleménye

Először is, az amerikai nemzetbiztonsági fellépés nem indokolt és nem jogszerű. Az amerikai acélművek rengeteg kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy nemzetbiztonsági célokra (pl. katonai) szükséges acélt gyártsanak: a jelentés azt állapítja meg, hogy az amerikai acélgyártás 3% -a szükséges a nemzetvédelemhez. Még a nemzetbiztonság rendkívül széles körű meghatározása mellett is az amerikai termelés kevesebb, mint fele köteles megfelelni a "kritikus infrastruktúra" igényeknek. Emellett az amerikai acéltermelés és behozatal szintje 2010 óta viszonylag stabil, és a hazai iparág pénzügyi teljesítménye javult. Ezen túlmenően az elemzés nem tesz különbséget, melyek azok a termékek amelyek valóban nemzetbiztonsági célokra szolgálnak, és melyek azok amelyek nem. A nemzetbiztonság nem helyettesítheti a kereskedelmi védelmi eszközöket és védintézkedéseket, amelyeket továbbra is a WTO szabályai vagy ágazati iparpolitika szabályoz.

Másodszor, az EU az USA szövetségese és nemzetbiztonsági partnere. A nemzetbiztonság nem indokolhatja az EU-ból származó acél kizárását. 22 tagállam tagja a NATO-nak, és jogilag kötelesek védeni az Egyesült Államok biztonságát. Ráadásul számos tagállam rendelkezik az USA-val közös védelmi közbeszerzési memorandummal, amely megszünteti a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzések akadályait. Továbbá az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma számos tagállam esetében rendelkezik szállítási megállapodással.

Harmadszor, az Egyesült Államok fellépése nem csak az EU acélkivitelének jelentős csökkentésére vezethető vissza, hanem a kereskedelem súlyos eltérítéséhez is vezethet, ami károsítja az EU acélpiacát. Még ha az Egyesült Államok el is fogadja azt az alternatív lehetőséget, hogy az EU acélimportját a 2017-es importszint 100% -án tartja, - ami minimalizálja az EU-nak az USA-ba irányuló acélipari kivitelre gyakorolt közvetlen hatását -, továbbra is jelentős negatív hatást gyakorolna az EU acéliparára, mivel az amerikai piacról kizárt 13 millió tonna acélt máshol kell elhelyezni, valószínűleg a célpiac ára alatt. Ez óriási mennyiség, amely az EU nyersacéltermelésének mintegy 9% -át teszi ki. Az EU azonnali és hatékony védintézkedéseire van szükség ahhoz, hogy megakadályozza, hogy az EU acélpiacát a Trump adminisztráció egyoldalú akciói hátrányosan befolyásolják.

Végül az EU-nak és az USA-nak együtt kell működnie, mivel az egyoldalú intézkedések nem oldják meg a problémát. Az amerikai acélipar problémáinak alapja ugyanaz, mint az EU acélgyártóinak, nevezetesen a nem piaci beruházások által okozott globális többletkapacitás olyan országokban, mint például Kína. A többlet kapacitások problémája globális megoldást igényel, ez az, amin az EU intenzíven dolgozik a felesleges acélkapacitással foglalkozó globális fórumokon.

 

Az EUROFER javasolt akciói

  1. Az EU-nak határozottan reagálnia kell a 232. szakasz intézkedéseire. Hangsúlyoznia kell azt a lényeges szempontot, hogy a globális kereskedelemnek globális szabályokra van szüksége.
  2. Minden nemzeti kormánynak nyomást kell gyakorolnia a Bizottságra a tekintetben, hogy elfogadhatatlan lenne, ha a nemzetbiztonságot fel lehetne használni az uniós acéltermelésre vonatkozó kvóták vagy díjak bevezetésére.
  3. Minden nemzeti kormánynak ugyanazt az álláspontot kell képviselnie az érintett amerikai kereskedelmi, gazdasági és védelmi adminisztráció irányába.
  4. Ha a legkevésbé rossz alternatíva is kerül elfogadásra (az EU-tagállamok 2017-es importszintjének 100% -át betartva az Egyesült Államok piacra jutását), az szintén a kereskedelem súlyos torzulásához vezet, és jelentős negatív hatást gyakorol az EU acélpiacára. Biztosítékokra lesz szükség az EU acélipar azonnali és súlyos káros hatások elleni védelmére. A nemzeti kormányoknak hangsúlyozniuk kell az Egyesült Államok intézkedéseit tükröző garanciák támogatását, és sürgetni a Bizottságot, hogy készen álljon a gyors beavatkozásra.

 

Dr. Bucsi László