Keresés

2018. március 16.

Miért bukott meg az acélra kivetett importvám rendszere Bush elnöksége idején

A történelem azt sugallja, Trump is csalódott lesz

 

George W. Bush 2002-ben bevezetett, az acélipar megmentését célzó importvám rendszere katasztrofális helyzetet eredményezett: több munkahely szűnt meg, mint amennyit megmentettek.

A nemzetközi visszhang és ellenlépések eredményeként Bush 18 hónap után kénytelen volt felfüggeszteni a vámot – a tervezett 3 évvel szemben. Egy 2003 februári jelentés alapján Bush importvámja 200.000 munkahelybe került a továbbfeldolgozók megnövekedett költségeinek következményeként. Ez a szám meghaladta az acéliparban 2003 decemberében foglalkoztatottak összlétszámát (187.000). A helyzet megítélése meglehetősen ellentmondásos. Az acélipari szereplők szerint ezek a számok túlzóak. Egyes vélemények szerint pedig az importvámok következtében nem is szűntek meg munkahelyek más iparágakban.

Most Donald Trump elnök még szélesebb körben, az acél mellett az alumínium importra is kivetné a vámokat. A Bush által kivetett vámok kártékony hatásait taglaló tanulmányok ellenére magabiztosan hiszi, hogy munkahelyeket fog teremteni és megmenteni. Amennyiben Trump nem változtat az eredeti elképzelésein, 25%-os importvámmal sújtaná az acélt, és 10%-ossal a alumíniumot.

A Trade Partnership Worldwide, LLC számításai alapján a vámok mintegy 33.464 új munkahelyet teremtenének az acél és alumínium szektorokban, ugyanakkor 179.334 állás szűnne meg a gazdaság egyéb területein. Egy másik elemző, a kifejezetten az alumíniumiparra specializálódott Harbor Aluminium szerint az alumíniumra kivetendő 10%-os importvám nagyságrendileg 1.900 új munkahelyet teremtene az alumíniumkohászatban az elkövetkező két évben, ugyanakkor legalább 23.000 munkahelyet tenne tönkre a gyártó szektorokban.

 

Forrás: www.politico.eu