Brüsszel, 2024. március 22. – Az erős és ellenálló EU jövője kizárólag európai acélból formálódhat. Az európai alacsony szén-dioxid kibocsátású acél stratégiai jelentőséggel bír, hiszen lehetővé teszi a nettó nulla kibocsátású gazdaság elérését. Ugyanakkor ma erős kihívásokkal kell szembenéznie a magas energiaköltségek, a tisztességtelen verseny, a globális túlkapacitás és a növekvő egyoldalú szén-dioxid-kibocsátási költségek miatt. 2023-ban az európai nyersacéltermelés történelmi mélypontra süllyedt, több acélgyár csökkentette vagy akár felfüggesztette termelését, komoly hatást gyakorolva ezzel a munkavállalókra is. Az iparág fenntarthatósága és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése az egyik legfontosabb feladat az EU napirendjén. – Ezzel az üzenettel érkezett az Európai Acélipari Szövetség (Eurofer) és a szektor számos más magas rangú képviselője a Clean Transition Dialogue* on Steel rendezvényre, ahol jelen volt többek között EB két végrehajtó alelnöke Maroš Šefčovič és Margrethe Vestager is.

*Clean Transition Dialogue: Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2023-as beszédében (State of the Union 2023) bejelentette, hogy párbeszédsorozatot kezdeményez az egyes iparágakkal annak érdekében, hogy támogassa szén-dioxid-mentesítését célzó üzleti modelljeik kialakítását. A Clean Transition Dialogue on Steel ennek a rendezvénysorozatnak az egyik legjelentősebb állomása.

„Az elmúlt néhány évben az EU és tagállamai számos kezdeményezést indítottak, hogy ösztönözzék és támogassák az európai ipar átállását a szén-dioxid semleges technológiákra. Ugyanakkor a valódi kihívásokat még nem sikerült megoldani. Ezek közé tartozik az alacsony szén-dioxid kibocsátású, versenyképes energiaellátás biztosítása, az európai zöld acél piacának kiépítése, valamint a globális acélpiacokon jelen lévő jelentős CO2-emisszió kezelése. Ezért arra kérjük a politikai döntéshozókat, hogy sürgősen lépjenek fel a dekarbonizációs folyamat során az Uniós acéltermelés és a hozzá kapcsolódó munkahelyek védelmében”, – mondta Axel Eggert, az Európai Acélipari Szövetség (EUROFER) igazgatója.

„A Zöld Megállapodásnak ambiciózus klímacélokat kell elérnie, miközben biztosítja a tartós gazdasági fejlődést. Az európai gazdasági integráció építőköve az acél, ami Európa gyártási értékláncainak alapját képezi. Határozott meggyőződésünk, hogy Európa jövője és tiszta technológiai szektorának alapja is csak európai zöld acél felhasználásával alakítható ki. Ez az EU találkozó az első jelentős lépés ezen az úton, és bízunk benne, hogy folytatódik, valamint konkrét intézkedések követik. 2020 óta szorgalmazzuk az Acélipari Zöld Megállapodást. Elérkezett az idő, hogy megvalósítsuk” – tette hozzá Eggert.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy az európai acélipar globális szinten élen jár a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. A közeljövőben tervezett közel 80 nagyberuházási projekt közül körülbelül 60 alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezés. Ezekre a beruházások mintegy 31 milliárd euró tőkebefektetési költséggel és 54 milliárd euró üzemeltetési kiadással járnak, ami összesen 85 milliárd eurót jelent. Ugyanakkor az EU acéliparának vezető szerepe a nettó nulla kibocsátás felé történő versenyben veszélybe kerül az energiaárak miatt, amelyek 4-6-szor magasabbak az Európán kívüli versenytársak által fizetettekhez képest. Emellett a globális piacokon több mint 600 millió tonna többletkapacitás áll rendelkezésre, és az elkövetkező három évben még további 150 millió tonna várható. A kormányzati támogatások és a tisztességtelen gyakorlatok szintén jelentős kihívást jelentenek a piaci egyensúly fenntartása szempontjából, ahogyan a világszerte egyenlőtlen éghajlatváltozási ambíciók is, amelyek miatt a vonzó dekarbonizációs ösztönzőket sem lehet mindig teljes mértékben kiaknázni.

A 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrend szerint az uniós politikáknak az alábbi öt kulcsterületen kell intézkedni:

• összehangolni egy minden politikai területre kiterjedő közös zöld iparpolitikát, amely ösztönzi a beruházásokat, beleértve az európai zöld acél vezető piacainak kialakítását;
• elősegíteni a megfizethető, fosszilis forrásból származó anyagoktól mentes energia hozzáférhetőségét, és előnyben részesíteni a hidrogén használatát a legnagyobb CO2-kibocsátáscsökkentést biztosító szektorokban;
• határozottan fellépni az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok ellen egy kölcsönösségen alapuló szilárd kereskedelmi politika keretein belül, miközben hatékonyan alkalmazzuk az importáruk karbonintenzitását kiegyenlítő mechanizmust (CBAM) a versenyképesség helyreállítása érdekében és javaslatot tenni az EU acélipari versenyelőnyének megőrzésére az exportpiacokon;
• biztosítani a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést, beleértve az átmenethez szükséges acélhulladékot is, támogatni a körkörös gazdaságot és a kibocsátások csökkentését;
• vonzó képzési és felsőoktatási lehetőségek biztosítani a fiatalok számára, miközben folyamatosan fejlesztjük és szükség szerint átképezzük az állományban lévő munkaerőt.

„Kérjük a Bizottságot és az EU döntéshozóit, hogy folytassák a párbeszédet az acéliparral, és haladéktalanul teremtsék meg az átmenethez szükséges megfelelő feltételeket. Az EU számára stratégiai fontosságú, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélt Európában állítsuk elő, ahogyan azt korábban von der Leyen elnökasszony is hangsúlyozta” – zárta Eggert.

forrás: https://www.eurofer.eu/press-releases/clean-transition-dialogue-on-steel-urgent-action-needed-to-preserve-eu-steel-production-and-millions-of-quality-jobs-while-fostering-decarbonisation-calls-for-industry